Egy skizofrén élet mindennapjai

Túl a hétvégén

2019. január 20. - csakférj

Ez a hétvége is elment. Természetesen a veszekedés sem maradhatott el, mivel én el akartam menni egy helyi bálba, de szerinte hétvégén maradjak itthon a családdal, hiszen egész héten dolgozok, alig vagyok itthon... Természetesen neki nem volt kedve jönni, mert ott számára vadidegen emberek vannak, és egyébként sem érezné jól magát...

Hát, kb ugyanolyan volt, mint a szilveszter éjjel... akkor is kb este hétkor már ágyban volt, 9 re aludt is, a gyerekkel megvártuk az éjfélt, én szépen becsókoltam egy üveg pezsit magamban, majd néztük a HBO-t...

Na szóval ugyanez volt a mostani is, korán elment lefeküdni, mi meg a gyerekkel tévéztünk, szórakoztunk ( ergo: a reklámok alatt ki tud nagyobb zsibit adni a másiknak, és lebirkózni az "ellenséget"). Ez ugye hanghatásokkal jár, nagy röhögésekkel, jajgatással, puffanással, amit C. nem tolerált, és folyamatosan kiabált ki a hálóból, hogy maradjunk nyugton... szóval ez a szórakozás is ment a levesbe..

A hétvége szinte sémára történik már... én pihenni szeretnék, feltöltődni otthon, ő folyamatosan beleköt mindenbe, és kb. 10 alkalommal elsüti, hogy unatkozik... Gyerek a szobájában, fülhallgató, és vagy youtube videót néz, vagy játszik valami stratégiai játékkal...

Bevallom, már nincs kedvem vele elmenni sehova... ha el is megyünk, kb 15 perc múlva jön a sírás, hogy oké, elég volt, menjünk haza, mert pisilnie kell, fázik, stb.. ha moziba megyünk, folyamatosan adjusztál minket a gyerekkel, és állandóan azt nézzük, amit ő akar...

Én kikapcsolódásképpen rátaláltam a fotózásra. Szeretek kattintgatni, kikapcsol, és emberek között is vagyok vele. Próbálom a gyereket is kirángatni a lakásból ezzel, vettem neki is egy gépet, és szereti is... már ha eljutunk oda, hogy kitegyük a lábunkat a lakásból...

Szóval alig vártam, hogy végre hétvégén is legyen hó, vasárnap már írtam is egy fotós ismerősnek - aki történetesen nőnemű lény -, hogy:

- Baaszki, végre havas minden, irány fotózni, jön a kölök is, és végre ellőjük azokat a képeket, amiket elterveztünk!

Nos a terv nem lett megvalósítva, mert C. egyből átváltott véres szájú féltékenységszörnybe, és azonnal letámadott, hogy a kurvámmal akarok találkozni, és menjek költözzek anyámhoz, ott kurvázhatok, csajozhatok kedvemre.. hozzáteszem, a fotós csajszi csak barát.. hihetetlen, de eszembe sem jutott, hogy megdugjam, vagy összemelegedjek vele. Szimplán kikapcsolódni jó, egy másik felnőtt emberrel beszélgetni, tanulni egymástól arról, ami érdekel...

Próbáltam C.-t is belevonni, hogy menjünk fotózni ki a természetbe, álljon modellt nekem, hogy gyakoroljam a portréfotózást, az emberek fotózását, plusz neki is szereztem egy gépet, hogy megörökítse azt, amit szeretne, úgy ahogy ő látja a világot.. kíváncsi is voltam rá, milyen képeket készítene, de sajnos nem jutottunk el eddig,mivel 10 perc után menjünk haza, hideg van felkiáltással sarkon fordult, és nulla képpel hazajöttünk...

Gyereknek természetesen azonnal elment a kedve mindentől, ment vissza a szobájába, élni a mostani tinédzserek online életét ( most komolyan, én működök rosszul, hogy arra vágyok, hogy 15 évesen menjen kicsit csavarogni? :-D  ).

Egyszóval itthon töltöttem a hétvégét, a tv előtt dögölve, félig aludva, és néztem az ablakból a havas tájat, plusz a facebookon az ismerőseim képeit a bálról... közben hallgattam C.-t, hogy a testvérénél van az apja, és vele többet foglalkozik, és mi le vagyunk szarva, meg különben is, beszéljek az utca elején lakóval, hogy ne erre járjon el naponta 10x a házunk előtt a repedt kipufogós autójával, mert őt zavarja... és biztos direkt csinálja, hogy őt idegesítse, és a szembeszomszéd hajnalban danolászva jött haza, amire ő felébredt ( naná bakker, valószínűleg a bálból jött haza, jó volt a kedve... :D ), és különben is, unatkozik, menjünk ki a koripályára... mondtam neki, hogy oké, menjünk, de én nem tudok korizni, a gyerek sem ( 1x próbálta, úgy pofára esett, hogy kitört a foga, azóta eszébe sem jut a jégen csúszkálás... ), tehát az lesz, hogy csak ő csúszkál... max visszük a fényképezőgépet, és fotózgatjuk őt, ahogy siklik a jégen... az nem jó, mi is korizzunk... ebből lett egy veszekedés, a vége az lett, hogy megbeszéltük, ha akar menjen, mi nem megyünk... durca bevág, én egy köcsög vagyok, nem foglalkozom vele, nem szeretem, arra várok, hogy ő felforduljon, de abból nem eszek... egy szó mint száz, én döglöttem tovább a tv előtt, ő facebookozott, gyerek meg maradt a szobájában....

 

A bejegyzés trackback címe:

https://skizoblog.blog.hu/api/trackback/id/tr8014579050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Destephano Winter 2019.01.23. 12:03:24

Furcsa dolog, amikor valaki hetkoznap varja a hetveget, hetvegen meg a hetkoznapot. Ilyenkor gyakori tendencia a munkaba temetkezes. Egyutterzek.

nikimoves 2019.01.24. 10:11:57

Ne add fel. Egy életed van neked is. Nem akarom megmondani, mit csinálj, hiszen nem ismerlek, csak ennyit...

Mia and me 2019.01.25. 20:48:07

hú baszki.

Az eddigieket elolvasva te valami teréz anyu vagy. Én már megfogtam volna a gyereket és lelépek.

Nagyjából a 4 fal között vagytok kényszerbörtönben - csak még békén se hagynak a cellában.

Szereted még ezt a csajt?
Szereted magadat?

És a gyerekedet szereted?

A feleséged nem a gyereked és nem a gondozottad.
A gyereked viszont a te gyereked is akiért felelős vagy.

Én keresném a kiutat, ahogy itt valaki javasolta, egy egészséges életet felépíteni, még ha az eddigieket bukod is, nem csak a magad hanem a gyereketek érdekében is.

Mia and me 2019.01.25. 21:56:09

@Foxi Foxovics: de azt is írta hogy 15 éves, most kezd ellentmondani és akkor vele is baszakodik. Ha nem lesz a férj, az ilyen "beteg" beleáll abba aki elérhető, tehát a fia/lánya életét fogja uralni és idegbajjá tenni.

Majd aztán a mi gyerekeink olvassák a blog utódján hogy írják a haverok hogy van egy 30 éves haverjuk aki még szűz és nem mer leszólítani nőket ;-)

kiknekX 2019.01.26. 07:41:08

Nem szereted a feleségedet, mindent ráfogsz, azt is ami az ő hibája meg azt is ami a tiéd.
Nem az lenne a minimum egy közös életnél, hogy vele jobb lenni mégis mint nélküle?

Persze megértelek, majd beleszeretsz valakibe és akkor fogsz lelépni:-).

kiknekX 2019.01.26. 09:21:58

@Foxi Foxovics:
Megértem a hapsit, kegyetlen nehéz helyzetben van.

Veled viszont nincs kedvem beszélgetni, bocsi:-).

Mia and me 2019.01.27. 12:05:22

@kiknekX: :) tényleg, amúgy. Mert itt azért csak egy oldalról látjuk a dolgokat.

"apu azért iszik mert te sírsz"- van ez a sokat emlegetett mondás arra amikor a fő feszkó okozó a saját áldozatát teszi meg bűnbaknak mindenben.

Nos a pár poszt még nem ad tiszta képet a valódi helyzetről.

gyéef 2019.01.27. 13:14:23

Szerintem minden nő ilyen, csak a fokozatok mások, meg van amelyiknek papírja van róla. Mindegyikben ott a féktelen hatalomvágy, a vágy, hogy uralják a környezetükben lévő hímek életének minden pillanatát, még a gondolataikat is. Erre minden eszközt bevetnek, leggyakrabban a sima szexuális vonzerőt, ha az csökkenni kezd vagy nem hat , akkor jön az érzelmi zsarolás, a pénzügyi jogi csűrcsavarok és a pszichikai hadviselés minden formája. Igazából mindegyik nő egy cezaromániás elmebeteg, nekünk csak két esélyünk van ellenük: a fizikai erőszak (ez ugye ma már nem menő), vagy a menekülés. Hagyd ott minél gyorsabban, a pénz miatt ne fájjon a fejed, az egészséged és az ép elméd mindennél többet ér. A gyerek lassan felnő, csak őt saujnálom , mert a bíróság tuti hogy a nőnek ítéli a gyereket, hiába van orvosi szakvélemény róla hogy elmebeteg. Lesz a gyereknek néhány pokoli éve, ha elég erős akkor képes lesz átvészelni és aztán otthagyni azt a boszorkányt.

Igen, egy normális korban ezeket a nőket boszorkányok tartották és máglyán elégették. Szerintem nem voltak hülyék.

kiknekX 2019.01.27. 13:48:43

@Mia and me:
Egyébként tényleg nem a nő szpontjait akartam itt láttatni, meg hogy szeretnie kéne ... dehogy. Számomra borzasztó ez az öngyilkossággal sakkban tartó sztori, vörös posztó. Vlszleg ezért írtam csak be, nem kellett volna.

Hogy iylen kapcsolatok vannak, hogy inkább már kínjában blogot ír, hogy a másik milyen szörnyű, de elhagyni nem lehet.

Másfelöl meg láttam iylet is közelről, hogy az egyik az elnyomó, tényleg nagyon rátelepedő kibírhatataln és a másik elviseli, de onnantól aztán midnent, ami neki nem sikerül, amiben ő lusta vagy tehetetlen stb. azt ráfogja az elnyomóra, hogy az tehet róla.
És még lehet így is ,hogy én vagyok a hülye, hogy nem értem, hogy ezek miért vannak együtt . Meg egyáltalán, döntse el midneki a maga dolgát.

Mia and me 2019.01.27. 14:26:47

@gyéef: "Mindegyikben ott a féktelen hatalomvágy, a vágy, hogy uralják a környezetükben lévő hímek életének minden pillanatát, még a gondolataikat is. Erre minden eszközt bevetnek, leggyakrabban a sima szexuális vonzerőt, ha az csökkenni kezd vagy nem hat , akkor jön az érzelmi zsarolás"

tehát a posztíróéknák éppen a csaj már csökkent szexuális vonzerejű, ezért hisztizget hogy a férje vele foglalkozzon ? :)

"A gyerek lassan felnő, csak őt saujnálom , mert a bíróság tuti hogy a nőnek ítéli a gyereket"

15 évest már k.ra nem, ő választhat.

"Igen, egy normális korban ezeket a nőket boszorkányok tartották és máglyán elégették. "

sajnos azt mindig elfelejtik, hogy ezen boszorkány nők férjeit és gyerekeit is elégették .... sőt a macskájukat is. ;-)

Mia and me 2019.01.27. 14:32:41

@kiknekX: "és a másik elviseli, de onnantól aztán midnent, ami neki nem sikerül, amiben ő lusta vagy tehetetlen stb. azt ráfogja az elnyomóra, hogy az tehet róla"

igen, a havas fotózás lemondása nekem is olybá tűnt,m hogy ezzel a blog-host duplán "nyert": egyrészt ismét ő a szegény, aki szenved, aki a védtelen áldozat, másrészt ő az aki a fotós kollegina szemében megjátssza a hőst hogy ő mi mindenre képes a (mostani) családért és szeretteiért. Van egy ilyen férfitípus, az ilyen folyton fanyalgók, hogy nyomja a dumát a csajnak hogy neki mennyire szar otthon meg már nem is szexelnek évek óta a feleségével, stb... de ha egy ilyen új csaj megsajnálja meg megszereti, akkor azonnal kiderül hogy dehogynem jó otthon, hát van kaja, kényelem szex is, meg mág az asszony se annyira hülye, csak épp a fazon annyira tehetetlen meg lusta meg kényelmes, hogy ugyan unja az asszonyt, és szeretőt akart, de még arra se szánt energiát hogy azt otthagyja és egy újat "becserkésszen", hanem ezzel a sajnáltatós dumával szerez új puncit...

Bocs itt nem ez biztosan (vagy teljesen( a helyzet, most általánosan a jelenségről írtam :)- kb. abban a korban is vannak ha jól sejtem (15-18 évi házasság után ugye).

kiknekX 2019.01.27. 17:47:34

@Mia and me:
Igazából nem erre a szeretőzős dologra gondoltam, bár tény, hogy sokan élnek így az elhagyhatatlan feleségük mellett (s állítólag ez egy erény, hogy nem rúgják fel a családot, ellentétben a nőkkel,) meg amúgy is az a nő is magára vessen, aki ilyesmit elhinné, hogy majd elhagyják miatta a feleséget egyszer.

De mondom, ez nem jutott eszembe, inkább szimplán ez, ami bevillant, ez a mindennapi tehetetlenség, "én egyébként társasági ember vagyok, csak miatta nem lehet, mert midnenkire féltékeny meg szeritne midnenki hülye", "régen sokat jártam kirándulni, de hát vele nem lehet, fel sem ébred időben, és csak a temetőkertbe megy" meg "nem lehet mellette sajnos lefogyni" - ilyenek, ezek nekem rossz emlékek de tényleg ennél sokkal kompromisszumosabb dolgok is vannak még, én állítólag túl szigorú vagyok.

csakférj 2019.01.29. 20:06:38

@Mia and me: nincs semmi siránkozás, a fotós csaj felé. szimplán lemondva, hogy bocsi, más lett a program.